Hallgatói tervpályázat a Margitsziget északi és déli csúcsának rendezése
Zárójelentés
I. Pályázati kiírás
Ötletpályázat
A Magyar Építőművészek Szövetsége országos, nyilvános, titkos, urbanisztikai- és design elemeket egyszerre váró komplex ötletpályázatot hirdet Magyarország valamennyi felsőfokú építész-, tájépítész-, településmérnök-, formatervező- és terméktervező képző oktatási intézményének hallgatói, valamint DLA, Phd hallgatók részére.
Budapest és Közép-Európa egyik legszebb városi parkja a Margitsziget. Varázsa valószínűleg helyzetéből fakad, egy olyan sziget, amelyet a lüktető város keretez, de a széles Duna folyam miatt teljesen elvág a környező épülethalmaztól, és aminek következtében, valamint a kizárt gépkocsi forgalomnak köszönhetően békebeli csend és nyugalom fogad minden ide látogatót. Mindezek ellenére a Sziget északi és déli végei, csúcsai kihalt rendezetlen területek, pedig egyedi városi, téri helyzetüknél fogva sokkal hangsúlyosabb területek lehetnének a jelenlegivel szemben, hiszen fantasztikus perspektíva nyílik a déli oldalon a városra, míg az északi oldalon a folyóra, illetve mögötte a horizontot keretező Pilisre. A fentiek szükségessé teszik az új, komplex építészeti-kulturális megközelítést.
A TERVPÁLYÁZAT TÁRGYA:
Budapest XIII. Margitsziget északi és déli csúcsának komplex építészeti-tájépítészeti kialakítása.
A TERVPÁLYÁZAT JELLEGE, FORMÁJA:
A tervpályázat jellege: hallgatói ötletpályázat
A tervpályázat formája: titkos
A TERVPÁLYÁZAT KIÍRÓJA:
A hallgatói ötletpályázat kiírója a Magyar Építőművészek Szövetsége (1088 Budapest Ötpacsirta utca 2.)
A TERVPÁLYÁZAT CÉLJA
A kiíró ötleteket, koncepciókat, javaslatokat vár, melyek a környezet kulturális jelentőségének megfelelően méltó helyére illesztik – akár építészeti, akár építészeten túli társművészeti alkotásokkal, megoldásokkal – és a Sziget indító és záró hangsúlyává teszik a két szigetcsúcsot. Egyúttal olyan kitekintő fókuszpontot hoz létre, amely kiemeli a jelenlegi helyzetéből és a Város&Víz címhez méltóan megoldja annak fizikai és vizuális kapcsolatát a Dunával, illetve tágabb környezetével.
A TERVEZÉSI FELADAT
Budapest XIII. Margitszigeti szigetcsúcsoknak komplex építészeti-tájépítészeti kialakítása.
A TERVEZÉSI TERÜLET LEHATÁROLÁSA
A tervezési terület a Margitsziget északi és déli sziget csúcsa, azaz az Árpád-hídtól északra eső terület, illetve a Margit-híd szigeti bejárójának pillérétől a híd felé eső üres háromszöge, ahol a futókör fordul, azonban a Kiíró szélesebb kitekintést, a két helyszín összekötésének konceptuális lehetőségét, a tágabb összefüggések felvetését is örömmel veszi.
A TERVPÁLYÁZAT PROGRAMJA
A Bíráló Bizottság különös tekintettel az alábbi kérdésekre várja a választ a pályázóktól:
– a terület szervezési és tér berendezési elképzelések felvetése, szellemi, fizikai vagy vizuális kapcsolat a meglévő hídelemekkel
– a ki- és belépő végpontok és csomópontok, vizuálisan kiemelendő helyek létrehozása
– javaslatok a helyszín arculatának alakítására, speciális, szélesebb körben, a sziget egészére érvényesíthető margitszigeti arculat megújításának, egységesítésének igénye (a landmarktól a mikroarchitekturális szintig)
– a koncepcióba illeszkedő berendezési tárgyak, tárgycsoportok tervezése
– az információs rendszer fejlesztése, információk hatékonyabb átadásának módozatai
– a terület életét, folyamatait befolyásoló, irányító elemek projektek kiállítások, programjavaslatok felvetése
– egyes rendezvényekhez/fesztiválokhoz kötődő installációkra javaslatok
– vigye ki az utcára az építészeti kultúrát
– hozzon létre olyan kitekintő pontokat, amelyek kiemelik a környezetéből, illetve lehetőséget adnak a nem mindennapi látvány – délre a város, északra a víz és a természet – szemlélésére
– használja ki a Margitsziget természeti adottságait, különös hangsúllyal a Duna közelségére
– a helyszínekre vendéglátóhelyek kialakítása nem kizárt, de annak kialakítása illeszkedjen az építészeti, tájépítészeti koncepcióhoz, a tágabb környezethez
– a partvonal és a vízpart intenzívebb kapcsolatának megteremtése, élőbbé tétele a nagy vízszintingadozásra is tekintettel
BEADANDÓ MUNKARÉSZEK
A tervpályázatra beadható minden olyan városépítészeti – építészeti elképzelés, designkoncepció, amely a tervpályázati kiírásban meghatározott felvetésekre, programpontokra, akár azok egy részére érdemi ötletet, megoldási javaslatot ad.
A www.meszorg.hu honlapon történt előzetes regisztráció után feltöltendő a saját regisztrációs felületre, egy darab „tervlap”- 100×100 cm-es kiállításra alkalmas print nyomtatására alkalmas szerkesztésű, tetszőleges technikájú képek/tervrajzok montázsa, digitális formában, 400 dpi felbontásban, PDF formátumban. A pályázatra mellékletként videó anyag is beadható, amelyet szintén a regisztrációs felületre kell feltölteni. A feltöltött dokumentumok mérete nem haladhatja meg összesen a 200 Mb-ot.
A tervpályázatnak kötelező tartalmi munkarészei (sem szöveges, sem rajzi követelményei) nincsenek. A pályázók maguk határozzák meg, hogy milyen módon és milyen eszközökkel mutatják be a legátfogóbban és a legérthetőbben koncepciójukat. Amennyiben a tervlap szöveges részeket tartalmaz, úgy támogatandó az angol nyelvű verzió a külföldi bemutathatóság érdekében.
Javasolt munkarészek:
• alaprajz
• ortogonális nézet
• madártávlati kép
REGISZTRÁCIÓ ÉS A KIÍRÁSSAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK, AZ EZEKRE ADOTT VÁLASZOK, ÉS A PÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓ VÉGLEGESÍTÉSE
A pályázó vagy pályázó csoport névvel, oktatás intézménnyel és postai címmel, email címmel és telefonszámmal regisztrálhat a www.meszorg.hu weboldalon, ahol kap egy kódot, amely a pályázat folyamán azonosítóként funkcionál. A regisztráció után van lehetősége a pályázónak letöltenie a pályázati kiíráshoz kapcsolódó dokumentációt.
A beadandó tervpályázati lapokon szerepeltetniük kell a kapott azonosítót, s a feltöltendő dokumentumok fájl neveként is ezt a kódot kell megadni (pl.: 1234567.pdf stb.).
A PÁLYAMŰVEK BENYÚJTÁSA
A pályaműveket, a www.meszorg.hu oldalon történt előzetes regisztráció után a kapott azonosítóval és a pályázók által választott jelszó segítségével belépve a saját regisztrációs felületre kell feltölteni, s a feltöltendő dokumentumok fájl neveként is ezt a kódot kell megadni (pl.: 1234567.pdf stb.).
A TERVPÁLYÁZAT TITKOSSÁGÁNAK BIZTOSÍTÁSA
A pályázó vagy pályázó csoport névvel, oktatás intézménnyel és postai címmel, email címmel és telefonszámmal regisztrálhat a www.meszorg.hu weboldalon, ahol kap egy kódot, amely a pályázat folyamán azonosítóként funkcionál.
A beadandó tervpályázati lapokon szerepeltetniük kell a kapott azonosítót, s a feltöltendő dokumentumok fájl neveként is ezt a kódot kell megadni (pl.: 1234567.pdf stb.).
A pályázók által megadott adatokhoz sem a MÉSZ sem a Bíráló Bizottság tagjai nem férhetnek hozzá, azokat az eredményhirdetés napján hozzák nyilvánosságra.
A PÁLYÁZATOK ELBÍRÁLÁSÁNAK FŐBB SZEMPONTJAI
A pályázati kiírásban ismertetett program egyszerre innovatív és megvalósítható koncepciója.
Különös tekintettel:
– az ötletességre
– a komplexitásra
– az esztétikai művészeti értékre
– a Sziget karakteréhez, a természeti környezethez és a Dunához való illeszkedésre
– a megvalósíthatóságra, alkalmazhatóságra
– ökológiai elvek, koncepciók érvényesítése, különös tekintettel a vízzel való kapcsolatra
A TERVPÁLYÁZAT DÍJAZÁSA, EREDMÉNYHIRDETÉSE
A hallgatói ötletpályázat díjazása nem készpénzzel történik, hanem a három díjazott pályázatot készítő csapat számára átadott ajándékokkal.
1. díj: Varsói tanulmányút 5 nap/4 éjszaka (1 csoport, vagyis max. 3 fő részére)
továbbá 50 alkalomra szóló belépő a Nemzeti Sportuszodába
2. díj: Bécsi tanulmányút 3 nap/2 éjszaka (1 csoport, vagyis max. 3 fő részére)
továbbá 30 alkalomra szóló belépő a Nemzeti Sportuszodába
3. díj: 3 fő részére 1 wellness nap a Danubius Health Spa Resort Margitsziget wellness részlegében, továbbá 3 db sóbarlang kezelés, ill. egy a hallgatók által választott kezelés, masszázs és fürdő kezelések (pl. aromafürdők, Kleopátra fürdő) közül
továbbá 20 alkalomra szóló belépő a Nemzeti Sportuszodába
A Bíráló Bizottság eredménytelennek minősíti a pályázatot, ha egyetlen pályaművet sem talál díjazásra alkalmasnak, és csökkentheti a kiadott díjakat, ha a tervpályázatot a hasznosíthatóság, vagy az építészeti minőség szempontjából csökkent értékűnek minősíti.
Eredményes tervpályázat esetén a Bíráló Bizottság a rendelkezésre álló összes díjat kioszthatja a nyertes tervpályázatok között.
A Bíráló Bizottság döntése alapján a Kiíró május 27-ig kihirdeti a pályázat eredményét, és a pályázati díjakat a díjazott művek szerzőinek átadja, az átadás helyszínéről és pontos időpontjáról a www.meszorg.hu weboldalon ad tájékoztatást.
A pályázat eredményhirdetése nyilvános.
A pályázat zárójelentését az eredményhirdetés után Kiíró a magukat regisztrált pályázóknak e-mailen megküldi, illetve közzéteszi a
– www.meszorg.hu
– www.mek.hu
– www.epiteszforum.hu
honlapokon.
A Kiíró a beérkezett pályamunkákat nyilvánosan bemutatja. Ennek időpontjáról és helyéről a www.meszorg.hu honlapon ad tájékoztatást.
A PÁLYAMŰVEK ÉS A TERVPÁLYÁZATI EREDMÉNYEK FELHASZNÁLÁSA
A díjazásban részesült pályamunkák a Kiíró tulajdonába kerülnek, aki a pályamunkákat a tervezési program véglegesítése, illetve szakmai és reklámcélra bármely módon és bármely reklámhordozón (beleértve írott és elektronikus médiát, internetet, BTL-t), időre-, mértékre-, földrajzi területre nézve korlátozás nélkül további ellenszolgáltatás nélkül felhasználhatja, azokat többszörözheti, terjesztheti, nyilvánosságra hozhatja.
A RÉSZVÉTEL FELTÉTELEI
A tervpályázaton részt vehet Magyarország valamennyi felsőfokú építész-, tájépítész-, településmérnök-, formatervező- és terméktervező képző oktatási intézményének hallgatója, illetve Phd és DLA hallgatója, aki regisztrálta magát a www.meszorg.hu weboldalon, és akivel szemben nem áll fent a tervpályázatok kiírását szabályozó 137/2004. Korm. Rendelet 13§(3) bekezdése szerinti kizáró okok egyike sem.
A pályázó személy vagy csoport (maximum 3 fő) a regisztrációval és a pályázat benyújtásával egyben hozzájárul a tervpályázat nyilvános bemutatásához is.
A tervpályázaton egy pályázó csak egy pályaművel vehet részt.
A TERVPÁLYÁZATBÓL VALÓ KIZÁRÁS
A Bíráló Bizottság
– kizárja a titkosságot sértő pályázatot,
– kizárhatja a bírálatból a formai követelményeket nem teljesítő, illetve hiányos pályaműveket,
A BÍRÁLÓ BIZOTTSÁG TAGJAI:
Kálmán Ernő DLA elnök Magyar Építőművészek Szövetsége, elnök
Bardóczi Sándor tag tájépítész
Pálfy Sándor tag építész, tanszékvezető BME
Borsay Attila tag MCXVI, építész
Arató György tag XIII. kerületi főépítész
Szegő György DLA tag építész, főszerkesztő Régi-új Magyar Építőművészet
Kerekes György tag építész, szociológus
A Bíráló Bizottság a tervek elbírálásába szakértőket is bevonhat.
A Bíráló bizottság munkája
– A Bíráló Bizottság a vonatkozó jogszabályok, valamint a MÉK Tervpályázati Szabályzata, az Elnök által előterjesztett és a tagok által jóváhagyott munkaterv szerint végzi munkáját.
– A Bíráló Bizottság döntéseit többségi szavazással hozza, munkájáról a szakmai titkár – folyamatos jegyzőkönyvet vezet.
– A Bíráló Bizottság csak a díjazott terveket részesíti részletes bírálatban
– A Bíráló Bizottság munkája nem nyilvános.
– A Bíráló Bizottság a pályázattal kapcsolatos összegző megállapításait zárójelentésben teszi közzé, részletesen értékeli a díjazott pályaműveket.
– A Bíráló Bizottság döntése végleges, a döntés ellen fellebbezni nem lehet.
A PÁLYÁZAT LEBONYOLÍTÁSA
– A Tervpályázat hivatalos meghirdetése: 2010.november 24.
Helyszín: Budapesti Olasz Kultúrintézet a Velencei Biennale 2010 – egyetemista szemmel c. prezentációt követően
– Regisztráció kezdete: 2010. december 1.
– Helyszíni szemle időpontja: egyéni megtekintés
– Kérdések határideje: 2011. február 8.
– Kérdésekre adott válaszok határideje: 2011.február 28.
– Pályaművek beadásának határideje: 2011. április 10. 24:00
– Kiállítás a pályaművekből: 2011. május 04.
– Pályázat eredményének kihirdetése, a díjak átadása: 2011. május 27.
A TERVPÁLYÁZATI KIÍRÁS MELLÉKLETEI
A pályázati kiírás mellékletei regisztráció után letölthetők a www.meszorg.hu honlapról.
(A mellékletek tájékoztató jellegűek ill. az ötletpályázat demonstrálásához szabadon felhasználhatóak.)
A TERVPÁLYÁZAT TÁMOGATÓI
– XIII. kerület Önkormányzat – főépítészi hivatala
– Krause Kft.
– MAHART Passnave Zrt.
– Varsói Magyar Kulturális Intézet
– NKA
– Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda
– Bécsi Collegium Hungaricum
II. Általános értékelés
A kiírást sajnos menetközben különböző külső okok miatt módosítani kellett, így az északi szigetcsúcs kikerült és helyette a Domonkos kolostor és a Duna vízkapcsolata lett a pályázat tárgya. A frissen elfogadott Duna-stratégiához kapcsolódóan a Város és a Víz kapcsolatát kerestük a pályázattal. A Margitsziget alapvető problémája, hogy a legértékesebb szigetcsúcsok nem töltik be azt a kiemelt városi funkciót, amelyre a helyük alapján predesztináltak volnának, egyáltalán a part nem kerül kapcsolatba a vízzel funkcionálisan, illetve az értékes kolostorromnak nincs meg a kapcsolata a vízzel. Így az egyedülálló városi helyszín, melyről pazar kilátás adódik délen a városra, így a Budai Várra,a Parlamentre, köztük a folyóra, míg északon a Börzsöny, a Pilis hegyekre, azok zöld koronájára, előtte a víz tömegére. Ez a kizárólagos helyzet mégis kihasználatlan, a csúcsok városi viszonylatban alulértékeltek és használtak.
A Margitsziget Budapest gyöngyszeme, olyan egyedüli érték, mint a Hősök tere, a Budai Vár vagy a Gellért-hegy, a legszebb fővárosi közpark, kivételes fizikai helyzete miatt egyedülálló. A Sziget, sajnálatos módon nincs összefüggéseiben kezelve, s nincsen igazán jövőképe, ezért úgy véljük, szükség lenne egy olyan hosszú távú fejlesztési koncepcióra, amely a mai kor számára is megmutatja jelentőségét, kiemeli értékeit, értelmes fizikai kapcsolatot keres a vízzel.
A városi közparkok állapota Budapesten kritikusnak nevezhető, ezek városi funkciójáról, jövőjéről a gondolkodás sem kezdődött el. Az elmúlt évtizedekben egyetlen nagyméretű közpark létesült, a Kopaszi-gát rehabilitációja valósult meg. A társadalmi részvétel, a használók, közösségek bevonása az, ami megteremtheti a tényleges működés feltételeit.
A Magyar Építőművészek Szövetsége ezért a fiatalokhoz fordult, hogy mondjanak véleményt arról, hogy a Margitsziget mit jelent ma a számukra, hogyan képzelik el ők, hogyan állítható helyre a Sziget hangulata, kerülve a romantikus múltba révedő elképzeléseket, hogyan újítható meg a környezet. A pályázók egy része, helyesen kertépítészeti eszközökkel korrigálja a parti helyzetet, kapcsolatot teremtve a vízzel, egyesek pedig a Sziget belső életének teljes átszervezésével próbálják megoldani a problémát.
A Bíráló Bizottság azokat a pályázatokat kereste, ítélte követendőnek, melyek úgy tudnak egyéni friss hangulatot kölcsönözni a Szigetnek, hogy közben tiszteletben tartják az ottani értékeket.
A pályázat érdekes eredménye, hogy három különböző szemléletű terv is tudott adni olyan választ a feltett kérdésre, amely más-más irányból, de ötletes, használható megoldást ad a kialakult helyzetre.
Az első díjas pályamű egy olyan egyedülálló, erős építészeti jelet formál, mely ugyanakkor kiváló funkcionális kialakításával, fizikai kapcsolataival a parthoz, illetve a Szigethez kortárs hangsúlyt képez a híd töréspontjában. Az alapos elemzés, vizsgálat következtében a pályázók egy olyan eredményre jutottak, amely csak ide szól, egyszeri és megismételhetetlen. A leírásból kitűnik, hogy végiggondolt, részleteiben is finom és elegáns megoldásokkal operáló terv, amelynek mind formálása, mind anyaghasználata a működés magas minőségű kiszolgálását szolgálja. A formáláskor lágyan öleli körül a hídpillért, kerüli a didaktikus szimmetriát. Az ötlet nem válik sztereotíppá, unalmassá, kellően érzékeny a környezetre, hiszen folytatása a parti védműveknek, a látképet a kompozíció részévé teszi. Grafikai feldolgozása talán a legszebb a mezőnyben.
A második díjas pályamű érzékeny megoldást kínál egy nagyon nehezen kezelhető építészeti problémára: az elmúlt évtizedekben számos ötlet készült a Margit-híd töréspontja előtti folyó felőli oldalának funkcionális és építészeti megoldására, kevés sikerrel. Az itt bemutatott koncepció mint Duna Múzeum kiváló tartalom, annak visszafogott formavilága, transzparenciája, lágy anyaghasználata pedig a legkeményebb kritikust is meggyőzi létjogosultságáról. Mint egy lehorganyzott vízibuszáll ott gyönyörű panorámát kínálva a látogatóknak a városra. A hatalmas fa deckek minden nagyobb erőfeszítés nélkül olvadnak fel a környezetben, a finom szögtörések a híd morfológiájának tükrei.
A harmadik megközelítés, intelligens megoldásként egy hatalmas térbeli tetris elemeiből építkezik. A modern struktúra mintegy óriási térplasztika különböző használati felületeket hoz létre önmagán belül, az anyaghasználat követi a finom térbeli játékot, a monokróm beton felületek a vízzel érintkező mohás vízparttá válva, összenőve szerves egységet alkotnak majd a Szigettel. A koncepció nem zavaró, vagy bántó, tiszteli a meglévő hangulatot.
A hallgatói pályázatra 46 pályamű érkezett be, amely jelzi a téma iránti fokozott érdeklődést és az igényt a hallgatói ötletpályázatokra. A zsűri négy pályázatot nem tudott elbírálni, mivel megsértették a titkosságot, ugyanis a terveken szerepelt a nevük, ezért őket a bíráló bizottság kizárta. A pályázók körét és összetételét utóbb értékelve elmondható, hogy a kiíró által óhajtott interdisziplinaritás – azaz az építész-, tájépítész-, településmérnök-, formatervező- és terméktervező műhelyek közös gondolkodása, munkája nem valósult meg, a pályázók nem nagyon léptek ki saját, biztonságosnak hitt közegükből egy szakmaközi kaland erejéig. A hallgatói pályázatra 46 pályamű érkezett be, amely jelzi a téma iránti fokozott érdeklődést és az igényt a hallgatói ötletpályázatokra. A zsűri négy pályázatot nem tudott elbírálni, mivel megsértették a titkosságot, ugyanis a terveken szerepelt a nevük, ezért őket a bíráló bizottság kizárta. A pályázók körét és összetételét utóbb értékelve elmondható, hogy a kiíró által óhajtott interdisziplinaritás – azaz az építész-, tájépítész-, településmérnök-, formatervező- és terméktervező műhelyek közös gondolkodása, munkája nem valósult meg, a pályázók nem nagyon léptek ki saját, biztonságosnak hitt közegükből egy szakmaközi kaland erejéig.
Azokat a megoldásokat, amelyek a Margitsziget egészére kínáltak átfogó koncepciót, összekötötték a szomszédos partokat, illetve különböző módon megtervezett design tárgyakat helyeztek el a területen a bíráló bizottság nem tartotta szerencsésnek.
A pályaművek két nagy csoportba oszthatóak:
-az elsőben azon koncepciók találhatók, melyek radikálisan próbálnak beavatkozni a Sziget parti világába, különböző oda nem illő olyan radikális formákat és struktúrákat hoznak létre, amelyeket a Bíráló Bizottság még ötlet szintjén sem tudott értékelni, sőt elítélendőnek ítélte azokat. Ezen pályaművek egységes ismertetőjele, hogy nem számolnak a Sziget meglévő, kialakult aurájával, hangulatával, esetenként öncélú formalizmust követve penetrálnak a parti védművekbe, vagy a hídba, annak pillérébe túlzottan markáns jeleket hagyva.
-a másodikban olyan tervek vannak, amelyek az egész Szigetre próbálnak megoldást nyújtani, sajnos kevés sikerrel. Ez részben nem volt a feladat tárgya, részben pedig szemmel láthatóan meghaladta a jelentkezők képességeit. Így ezen pályaművek az esetek nagyobb részében általános, kevés szellemi töltéssel rendelkező munkákat eredményeztek, néhol igen színvonaltalan vagy éppen gyerekes megoldásokkal.
Összességében a Bíráló Bizottság ajánlásai a következőkben foglalhatók össze:
1. A Margitsziget déli csúcsának és a kolostorrom vízkapcsolatának megoldásával jelentősen javítható a Sziget hangulata.
2. Célszerű a Sziget partfalának és a víz kapcsolatának elemzése.
3. Érdemes lenne megvizsgálni a Margit-híd lehajtó eleme alatti terület és a pillér összekapcsolásának lehetőségét.
4. Mindenképpen fontos a déli szigetcsúcs rendezése, egyedi funkcióval való megtöltése.
5. Minden olyan megoldás, ami a területet karakteresebb építészeti, tájépítészeti eszközzel élhetőbbé teszi, üdvözlendő.
6. Szükséges lenne a déli csúcs rendezésekor a kompozícióba beemelni a városi látképet.
7. Végső soron és összefoglalva szükséges a Margitsziget városi adottságából következő értékes területeinek a hasznosítási felülvizsgálata, azok egy átfogó koncepcióban történő elhelyezésének a mérlegelése, a Sziget és a Duna vízi kapcsolatának újragondolása.
III. Az első hét pályázat részletes értékelése
16349 – A pályázó egy vízre helyezett terasz- ás sétány rendszert képzelt el a sziget körül, amely megváltoztatja a Sziget partjainak eddigi karakterét, viszont a jelenleg kiépített, kövezett partok mérnöki sivárságát oldani képes. E teraszrendszernek kifutása van (több szinten) a Margithíd déli oldalára, ahonnan Budapest egyik legizgalmasabb panorámája tárul elénk. A közreadott anyagokból nem derül ki egyértelműen, hogy a teraszok és a sétány fix kialakításúak vagy lebegőek. Ez utóbbi tűnne célszerűnek a Duna 7-8 m-es vízszintingadozása miatt. A teraszok multifunkcionális használhatósága: kikötő, sétány, kutyasétáltató, futókör, kávézóterasz, rendezvénytér, stb. letisztult kialakítása, a vízközelibb élmény megvalósítása a terv legnagyobb erénye. Mind a déli szigetcsúcsra, mind pedig a Domonkos rendi kolostor vízkapcsolatára választ ad.
16392 – A pályázó jelentős hangsúlyt fektet annak elemzésére, hogy a sziget partvonalán milyen jelentős városi nézőpontok tárulnak fel, és ezek alá rendeli a kövezett partszakaszon kialakított teraszok, ülőfalak rendszerét. Ez az elemzés értékes eleme a pályaműnek. Ezek fix kialakítása a vízszint függvényében korlátozza a használatukat, de szintezettsége folytán mindig lesz olyan terület, ahol a különböző vízállásoknál le lehet ülni a vízparton. (A víz alá kerülő teraszelemek a hajózás, evezés szempontjából rejtett veszélyt is jelenthetnek.) A megoldás kissé formalista (különösen a teraszok rendszere) és éppen ezért kicsit „sok”, de nem léptéktévesztő, a sziget karakteréhez a terv inkább hozzáad és nem változtatja azt.
16408 – Ez egy grafikailag szépen kidolgozott, ám kissé nagyotmondó pályamű, ahol a „funkció követi a formát”. Részletmegoldásaiban, amely elsősorban az utcabútorozás kidolgozottságát, egy új, fiatalos sziget arculat megteremtését készíti elő vannak benne továbbgondolandó elemek, de maga a „lesure belt”, azaz ez a légies, szeszélyesen cikázó, Pestet és Budát is érintő „rekreációs szalag” egy csöppet futurisztikus elképzelés.
16411 – Ez a déli szigetcsúcsra applikált, hasábrendszerekből építkező elképzelés egy nagyon finom megközelítése a vízparti kapcsolat kiépítésének. Megtartja a sziget vonalát és annak kövezett, kiépített jellegét, de pusztán azzal, hogy egy kristályos kőzet töréseit idéző módon alakít ki tereket és megközelítési lehetőségeket a városlakóknak, valami nagyon léptékhelyes, a karakteren alig változtató pluszt ad a szigetcsúcsnak, amely működőképes a legmagasabb vízállás kivéve. A hasábok által kimetszett felületek itt-ott kissé nyaktörőnek ígérkeznek, de az elképzelés izgalmas, a pályázó jól érezte, hogy a legtöbbet egy mikro-architecturális gesztussal lehetne a Margitsziget déli csúcsához hozzáadni.
16412 – A pályázó hihetetlen részletgazdagsággal dolgozta ki ennek a „gekkónak”, vagy még inkább páncéljából kibújó „teknősbékafej”-nek a koncepcióját. Sok más pályaművel ellentétben, amelyek a Margithíd V alakú helyzetét, a sziget és a pillér viszonyát teljesen átírják és megerőszakolják, ez a pályamű azzal, hogy kikerüli a pillért inkább hozzáad, semmint elvesz a szituációból, bár kissé nagy falatnak tűnik a megvalósíthatósága. A terv kezeli a vízszintingadozás problematikáját is azzal, hogy vízen úszó, a parthoz csuklópontokkal ízesülő megoldást ad a híd déli oldalára tervezett fedett kávézóterasznak.
16424 – Ebben a pályaműben keveredik a kőkemény racionalitás és a játékosság. Racionális, ahogyan a terv a parti sétányokat, a szigetcsúcsot, vagy a Domonkos kolostor környezetét kezeli, játékos, ahogyan az állandóan változó vízszint miatt kialakult „szürkeségből” előnyt kovácsol egy nagyon érdekes, víz által mozgásban tartott stégrendszer, illetve ún. nyílszőnyegek segítségével.
16461 – konceptuális, költői megjelenítése annak a téri helyzetnek, amely a szigetcsúcsot, azon belül az áramlás-viszonyokat, a vízszintingadozást, a hullámzást jellemzi. A pályamű egyfajta – talán minden funkciót nélkülöző – landart, amely új helyzetet teremthet a sziget déli spiccén. A feladat extravagáns, mégis léptékhelyes feldolgozása, grafikai kidolgozottság, a létrehozott video művészi jellege ami kiemeli őt a pályaművek sokasága közül.
Díjazás
I. díjas – Varsói tanulmányút 5 nap/4 éjszaka 2 csoport részére + 2 db bringóhintó egy órás bérlet
16 412. számú pályamű
Reznicsek Zoltán építész
Kozma Gábor építész
II. díjas – Bécsi tanulmányút 3 nap/2 éjszaka 1 csoport részére + 1 db bringóhintó egy órás bérlet
16 349. számú pályamű
Botos András építész
III. díjas – 1 wellness nap a Danubius Health Spa Resort Margitsziget wellness részlegében
16 411. számú pályamű
Kovács Boglárka építész
Szűts Nóra építész
Tóth Lea építész
IV. díjas – 50 alkalomra szóló belépő a Nemzeti Sportuszodába + 2 db bringóhintó egy órás bérlet
16 461. számú pályamű
Eke Dániel építész
Rubi Anna építész
V. díjas – 30 alkalomra szóló belépő a Nemzeti Sportuszodába + 3 db bringóhintó egy órás bérlet
16 392. számú pályamű
Bede-Fazekas Ákos tájépítész
Bőhm Gábor tájépítész
Eszenyi Zsófia Ilona tájépítész
VI. díjas – 20 alkalomra szóló belépő a Nemzeti Sportuszodába + 3 db bringóhintó egy órás bérlet
16 424. számú pályamű
Szabó Zsófia Gabriella tájépítész
Nemes Réka tájépítész
Osgyáni Réka tájépítész
Elismerés – 2 db bringóhintó egy órás bérlet
16 408. számú pályamű
Bors Eszter építész
Gulyás Gábor Gergely építész